2010. február 21., vasárnap

Milyen legyen a Nemzeti Lovarda 5 év múlva

Több helyen felvetődött a kérdés, mint ahogy az is, hogy mi legyen az előz év folytatása. A választ valószínűleg senki nem hordja a zsebében azt szívós, közös munkával kell kialakítani. Véleményem összetettebb annál, hogy valamelyik felkínált választ kijelöljem, ezért leírom.

A Nemzeti Lovardáért Alapítvány nem kizárólag a jelenlegi Nemzeti Lovarda üzemeltetését tűzte ki célul, hanem:
"...egy Nemzeti Lovas Központ megvalósítási szándékát tükröző széleskörű civil összefogást kíván létrehozni, azzal a célkitűzéssel, hogy a Nemzeti Lovardában működő Nemzeti Lovas Központ váljék a harmadik évezredben a “magyar lovas iparág" motorjává...

Egy Nemzeti Lovas Központnak mindenképpen Budapesten van helye. A környező országok, mint Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia stb. mind rendelkeznek megfelelő lovas centrummal, pedig egyik sem vallja magát lovas nemzetnek és nem is köszönhetnek annyit ennek a nemes állatnak, mint mi...

Mint minden ágazatnak, a lóval való tevékenységeknek is alapfeltétele a megfelelő szakképzés. Nagy szükség van az országban szerteszét működő, mindenféle szintű lovas szakember-képzés (az állatorvostól a lóápolóig) gyakorlati igényekhez való igazítására. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg oktatott ismeretek bizonyos részét, akár a meglévő oktatási struktúrák bármilyen sérelme nélkül, egy Nemzeti Lovas Központ oktatási feladatain keresztül tudnánk piacképesebbé, és a gyakorlat számára hasznosabbá tenni.

A Fővárosban működő lovas központ az egyedüli lehetőség, hogy kora gyermekkorban, gyermekeink már hat éves kortól esély kaphassanak a lóval, a lovassporttal való megismerkedésre. Szerte Európában egymást érik a nagy versenyekkel egyidejűleg, azonos helyszínen szervezett pony lovak számára kiírt versenyek...

A Nemzeti Lovas Központ az egyetlen létesítmény Budapesten, mely helyet tud biztosítani a Magyar Öttusa Szövetség sportolóinak, valamint a REBISZ lovas állományának...

A fejlettebb nyugati országok sokkal komolyabban veszik a lovas szektort, mint nálunk, emiatt az ott nagyságrendekkel jobban működik. Az ágazat jelentős számú dolgozót foglalkoztat, takarmányt vásárol a mezőgazdaságtól, jelentős turisztika attrakció, stb., s így nyilvánvaló, hogy közvetlen és közvetett haszna is óriási. Hollandiában, Angliában és Írországban a lótenyésztés és -kereskedelem a mezőgazdaság jelentős tényezője..."

A fenti sorok az Alapítvány célkitűzéseiből származnak, amelyet meg kell tölteni tartalommal! Úgy tűnik a közös gondolkodást elbizonytalanítják azok az erősen pozitív kezdeményezések, amelyek a lovas ágazat motorjaként egy sokkal nagyobb szabású központ létrehozását célozzák meg, pedig ennek csak örülni kellene és nem azt látni benne, hogy Tattersallhoz kapcsolódó munkát teszi fölöslegessé.

Véleményem szerint a Tattersall igen kedvező helyen van, 70%-ban kész infrastruktúrával rendelkezik bármilyen szintű lovas rendezvény, illetve tevékenység lebonyolításához. Ugyan akkor azt is látni kell, hogy a rendelkezésre álló terület nagysága behatárolja a rendezvények méretét, tehát amennyiben sikerül jobb helyet találni a nagyszabású rendezvényeknek, akkor nincs ok habozni, azokat a megfelelőbb helyre kell vinni. Erre igen jó példa a téli lovas világkupa forduló az Arénában. Amennyiben a jelenlegi Tattersallnál kényelmesebb, modernebb, állandó helyet lehet biztosítani a nagy szabású versenyeknek, küzdeni kell azért is, DE ez nem jelentheti azt, hogy a Nemzeti Lovardának a jelenlegi helyén ne lenne a közeli és távoli jövőben szerepe, feladata. Eggyetlen koncepció sem ér semmit addig, amíg csak építményekről beszélünk. Mindent meg kell tölteni tartalommal, az építményekbe rendezvényeket, feladatokat, embereket kell szervezni. Ez a lovas iparág mai helyzetében igen nehéz, és valószínűleg nem is megy egyik napról a másikra.

A Tattersall szerepe összetett és két fázisú, amely:
- a célkitűzéseknek megfelelően szolgálja a lovas ágazat iparágként való megjelenítését,
- szolgálja egy korszerűbb lovas központ bizonyos tevékenységeinek előkészítését,
- biztosítja az intézmény hosszú távú jövőjét.

I fázis: Az elkövetkezendő öt év.
  1. Versenyközpont.

    A téli versenyek feltételei adottak, melyet a résztvevők nagy száma igazol. Mindenképp fejleszteni kell a parkolási lehetőséget és a személyi higiéniéval összefüggő kiszolgálóegységek működését. Valószínűleg jótékony hatású lenne és a versenyzőkön kívüli nézőközönséget is vonzana, ha emelkedni tudna a verseny követésének komfortszinvonala. (Büfé-lelátó). A nyári versenyekre gazdasági számításokkal alátámasztottan érdemes megfontolni a négy évszakos pálya kialakítását, illetve további ideiglenes lóférőhelyek kialakítását.

  2. Oktatási központ.

    a.) Bérlovaglás - futószáras, osztályos lovas oktatás általános iskoláknak.
    b.) Bérlovaglás - lóbérletek ifi versenyzőknek.
    c.) Öttusa edzések.
    d.) Edzőképzés - más intézményekkel kooperálva.
    e.) Lovarda vezető képzés.
    f.) Pályaépítő képzés - ennek feltétele a rendszeres versenyrendezés.
    g.) Gyakorlati helyszín mezőgazdasági irányultságú oktatási intézmények számára.
    h.) Rendezvény helyszín - tenyésztők, lovarda vezetők, edzők, stb számára. Itt gondolhatunk akár külföldi előadók által megtartott és tolmácsolt előadás sorozatára is.

  3. Egyéb lovas rendezvények.

    A mennyiben sikerül a tenyésztői lelkesedést összefogni és olyan tenyészállat minősítő rendszert létrehozni, amelyet fajtáktól függetlenül a tenyésztők nagy része elfogad, és akar is rá áldozni, akkor az jól kiegészítheti egy versenyközpont működését. Szerte Európában több hetes tesztekre viszik a tenyésztők a tenyészállataikat azért, hogy standardizált körülmények között összehasonlíthassák az állatokat. Amennyiben a tenyésztést sok kis tenyésztőre alapozzák, márpedig ez a kívánatos, akkor mindenképp szükség lehet olyan helyekre, ahol felkészítik a tenyészállatokat a bemutatásra. Ezek egy lovas központ életében időszakos elfoglaltságok, de a versenyidőszakok közti szüneteket jól ki tudják tölteni.

  4. Egyéb lovas szolgáltatások centruma:

    - Lovas boltok,
    - Fedeztető állomás,
    - Gazdaságosan, alacsony bérleti díjért működtethető irodahelyiségek.

  5. Elegáns belvárosi bértartóhely.

    II. fázis:

    Az előző felsorolás valószínűleg nem teljes, de arra mindenképp rámutat, hogy II. fázissal csak abban az esetben kell számolni, ha létrejön egy korszerűbb, nagyobb lovas központ a város más területén. Aggódni azonban akkor sem kell, mert a fentebb felsorolt 5 pontból csak egy, a versenyközpont az, amelynél a fizikai adottságok behatárolják a működést. A többi pontban a hozzáadott érték a fontos, az infrastruktúra szinte most is adott.

    A II. fázis tehát azt feltételezi, hogy létrejön egy újabb lovas központ, amely a nagy rendezvényeknek adhat otthont. Ez mindenképp támogatandó, hiszen a lovas kultúránk szinvonalát emeli, azonban nem jelentheti azt, hogy a kisebb rendezvények megtartása a Tattersallban ne lenne gazdaságosabb illetve azt, hogy az előző felsorolás 2-5-ig pontjait ne lehetne magas szinvonalon tovább folytatni. A két fázisú működés tehát egyelőre feltételes, hiszen egy kapavágás sem történt más lovasközpont létrehozására, ugyan akkor az I. fázis szükséges a Tattersall megfelelő szinvonalra emeléséhez. Szerintem most csak annyiban kell a 6. ? évre gondolni, hogy azok a tevékenységek, amelyeket a szükséges beruházásokkal az I. fázisban megfelelő szinvonalra emelünk, és amelyeket az esetleges II. fázisban célszerű máshová tenni, a 6. évre termeljék ki az árukat.

2010. február 18., csütörtök

A Tattersall jövőképe a gazdasági válság árnyékában

A gazdasági válság áttörése?

"Nem hiszek a gazdasági válság magától történő áttörésében. Az, amit gazdasági válság alatt szoktunk emlegetni, nem más, mint erkölcsi nyomor. Az erkölcsi nyomor az ok, a gazdasági válság pedig ennek a következménye. Az országunkban sokan úgy vélik, hogy a gazdasági válságot lehet pénzzel szanálni. Én rettegek ennek a téveszmének a következményeitől. Abban a helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk, nincs szükségünk semmiféle zseniális fordulatokra, sem ötletelésre. Amire viszont szükségünk van, az az erkölcsi útmutatás az emberek, a munka és a közvagyon számára. Nem szabad támogatni a csődbe menekülőket, nem szabad adóságokat felhalmozni, nem szabad értékeket elherdálni és nem szabad a munkából élőket kizsákmányolni."

Tomás Bata, 1932.

Hogyan kapcsolódik ez az idézet a Tattersallhoz? A Nemzeti Lovarda képviseli napjainkban azt a közvagyont, amelynek eltűnését egy maroknyi csapat megakadályozta ugyan, de fejlesztésének szükségszerűsége messze túl mutat a jelenleg kihasznált adottságokon.

Várjuk tehát azokat a konstruktív ötleteket, amelyek a Lovarda rövid, közép, és hosszú távú jövőjét meghatározhatják.

2010. február 4., csütörtök

Fugli Károly új tervei

Nem konkrétan lovas téma ugyan, de közvetetten mindennapjainkhoz kapcsolódhat, hogy a lovas társadalom ügyei fölött, olyan emberek bábáskodnak-e, akik már bizonyítottak.

A lovas társadalom sorsa nagymértékban összefügg az ország sorsával is, melyre a választásoknak nagy hatása lesz. Fontos lehet tehát az elvhű, korrekt emberek támogatása.

"A hét Fejér megyei egyéni választókörzetből háromban indul nem MDF-es jelölt: az SZDSZ-es Skaliczky Andreán kívül Fugli Károly nemzetközi sportdiplomata lesz a fehérvári 2-es körzet jelöltje, Gárdonyban pedig a független Kránitz László - tudta meg a Független Hírügynökség Göblyös Istvántól, az MDF megyei elnökétől szerdán."

Göblyös István és Fugli Károly Urak évek óta képviselik a lovas társadalom ügyeit. Mindenképp fontos lehet, hogy választási sikerük eredményeként folytatják-e korábbi tevékenységüket.

2010. január 18., hétfő

Nemzeti Lovarda - Nemzeti Lovas Központ - Lótenyésztés

Az alapítványi összefogás igazi célja az volt, hogy a Nemzeti Lovarda nevéhez, és a kor szelleméhez méltó lovas központtá fejlődjön. Az első év a gazdasági főpróba volt. Erős hit kellett hozzá, hogy a mindenki által több 10 M Ft veszteséget kódoló működtetési jóslatok teljesülését figyelmen kívül hagyhassa az összefogás. Lekopogva a kedvezőtlen körülmények elmaradását és az intézmény társadalmi üzemeltetéséhez nyújtott kooperatív állami hozzáállást, a hit megérlelte gyümölcsét. Az első év hozta a várakozásokat, és megteremtette a lehetőségét egy középtávú stratégia felállításának.
A kérdés hogyan tovább? Mi tesz egy lovardát lovas központtá? Jelen esetben a Tattersallt mi teszi az adott helyén lovas központtá? Hogyan tudja a főváros közepén egy lovarda pl. a tenyésztőket szolgálni?

2010. január 17., vasárnap

Az ideális bértartó


Sok lovarda álma az ideális bértartó, aki nem reklamál a trágyázás és alom miatt, nem szól a kevés zabért, nem etet szénát titokban, időben, sőt előre fizet, nem lovagol reggel 8 előtt, de este 7 után sem, sőt, ha lehet nem is nagyon jön.

Ismerős helyzet, sokan voltunk ilyen helyen megtűrtek. Utálunk ideális bértartónak lenni. Szánkat befogni. Hülyének tetteni magunkat. Mert tudjuk, hogy a lovunk issza meg a levét, ha szólunk a lovásznak vagy a tulajnak.

Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy az általunk fizetett bértartás nem azt jelenti, hogy szolgálók hada vesz majd körül, az etető márványból lesz, és ha éppen lovagolni van kedvünk, akkor csak nekünk nyitják meg a lovardát. A befizetett pénzünk nem elég a lovarda fenntartásának költségeire, annak egy kis, de fontos szeletét vállaljuk a lovunk elhelyezéséért és a lovaglási, esetleg versenyzési lehetőségért cserébe. Az is érthető, hogy ahol több bértartó van (azért ez egy jellemzője a lovardáknak) ott alkalmazkodni kell egymáshoz.

Ha tisztában van mindkét fél az elvárható és az elvárt közötti különbséggel, és reálisan értékeli a helyzetet, akkor talán létre lehet hozni az ideális lovardát, ahova az ideális bértartó szívesen viszi az ideális lovát.

Segítsetek nekünk ennek megteremtésében. Írjátok le megjegyzésben az elvárásaitokat, a pozitív és negatív élményeiteket, véleményeteket.

Mit csinálunk a hétvégén?


Jön a hétvége, mi legyen a program? Természetesen megyünk versenyezni!

A választékban szerepel a Tati, Kecskemét, Fehérvár no meg Wiener Neustadt is. De ez utóbbi drága, messze van, és a többi esetében is vannak előnyök meg hátrányok. Az egyik helyen kicsi a melegítő, a másik helyen viszont jó a pálya. Ezt a pályaépítőt nem szeretem, a másiknál meg a boxokkal van bajom.

Azzal azért tisztában van mindenki, hogy egy-egy hétvégén egy kisebb vagyont költünk arra a néhányszor 50-60 másodpercre (na jó, egy ellenszegüléssel van az 90 is), amit a pályán töltünk. Boxdíj, nevezési díj, startdíj, lószállítás, esetleg nekünk szállás. Tekintve, hogy többségünk nem a biztos nyeremény reményében indul a versenyen, így a pénzügyi zárás eredménye nem kétséges. Miért megyünk mégis valahova szívesen akár havi rendszereséggel, máshová meg eszünkbe sem jut benevezni? Mi az, amit szeretünk egy-egy versenyen, és mi az, amit ki nem állhatunk?

Segítsetek nekünk, hogy meg tudjuk rendezni a "tökéletes" versenyt. Vagy legalábbis megpróbáljuk. Írjatok megjegyzést ehhez a cikkhez, mondjátok el véleményeteket. Hova, miért mentek vagy nem mentek versenyezni.

2010. január 16., szombat

Szeretem - Nem szeretem


A lovasoknak általában a második otthona. Nekünk sokszor az első. Nem mindegy, hogy oda, ahol életünk jelentős részét töltjük el szívesen megyünk vagy nap mint nap azon gondolkodunk, hogy hova költözhetnénk. A lónak sem mindegy és nekünk sem. Vegyük elő hát a képzeletbeli papírt, válasszuk el középen és írjuk az egyik oldalra: szeretem, a másikra: nem szeretem ...

Azt szeretnénk, ha a "szeretem" oldalon szerepelnének csak indokok, a másik oldal pedig üresen maradna. Ehhez azonban meg kell ismernünk a véleményeteket. Írjátok le mit szerettek és mit nem. A többi már a mi dolgunk.